A hazai perlitvagyonunk, mint vulkanikus üvegásványi kőzet a miocén korban 10-11 millió évvel ez előtt keletkezett. A jelenlegi Magyarország területét ekkor a Pannon-tenger borította, amelybe a riolitos vulkanizmus során felszínre törő magma belefolyt vagy a vizes üledékbe benyomódott és gyorsan hűlni kezdett. A hirtelen megdermedő lávában lévő víz bent rekedt és kötötté vált. Ha a kötött víztartalom 1% alatti akkor obszidián, ha 3-6% közötti akkor perlit kőzet jött létre. Azonban a perlitesedés tovább folytatódott úgy, hogy az obszidiánban a hűlés közben mikrorepedések keletkeztek, amelyekbe később benyomódott a víz. Ez a víz az utóvulkáni hidrotermás folyamatokban vált kötötté, perlitkőzetet hozva létre. Az üveges szerkezet és a 3-6% kötött víztartalom teszi különlegessé a perlitet. A duzzasztás során a perlitkőzet őrleményt 800-1100 C^o-ra hevítjük, a szemcse megolvad és a kötött víz járatokat fúrva távozik miközben az olvadt cseppet 10-20 szorosára fújja. Az így megszilárdult perlitet nevezzük duzzasztott perlitnek.